Szlovakia utazas » Műemlékek

Szepesi vár

jakab — Thu, 13 Sep 2012 14:00:54 +0000

A Szepesi vár romjai, amely a szepesi régió (Spiš) egyik legértékesebb műemléke, 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölé magasodó mészkősziklán, Szepesváralja (Spišské Podhradie) mellett található. A legnagyobb középkori vár Közép-Európában. A várdomb már a 11. és 12. században lakott terület volt és már ekkor kezdtek fokozatosan kialakulni a korábban nem látott méretű épületegyüttes alapjai. A vár legrégebbi része a 12. században, egy előző vár alapjaira épült és a vármegye központja lett. Kő erődítmény védte, melynek köszönhetően 1241-ben ellenállt a tatárok támadásainak. A 13. század első felében olasz kőfaragó mesterek megerősítették a vár falait. Ugyanebből a századból való a román stílusú kétszintes palota, a várkápolna és a szintén román stílusú bejárati kapu.

A 14. század második felében I. Lajos (Róbert Károly fia) uralkodása idején, gótikus stílusban átépítették és kibővítették a középső várudvarral. A 15. század közepe fontos szerepet játszott a vár történelmében. Zsigmond király halála után (1437), Erzsébet királyné, fia V. László érdekeinek védelmére felfogadta a huszita Jiskra János zsoldosvezért, aki csapataival elfoglalta a várat. Széles körű építkezésbe fogott, amelyek elsősorban az alsó várudvart érintették, ahol széles járdájú várfalat, őrtornyokat és két lakótornyot emeltek. Így nyerte el fokozatosan mai formáját és kiterjedését. Az eredetileg királyi vár a 15. és 17. század között gyakran cserélt gazdát. 1465-től az egyik leggazdagabb főnemesi család a Szapolyai-család (rodina Zápoľských), majd a 16. század első felében a Thurzó család tulajdonába került. A család tulajdonában csak 1636-ig maradt, amikor is az utolsó nemesi család a Csáky-család szerezte meg, akik egészen 1945-ig birtokolták. Csáky István a várat jelentősen átalakította, egyesítette a felső várudvar körüli hosszú traktusokat és megváltoztatta a bejáratot.

Az 1780-ban kitört tűzvészben a vár súlyos károkat szenvedett, és fokozatosan hanyatlásnak indult. Felújítása 1970-ben kezdődött és egyes részein a mai napig tart. A várban történelmi és régészeti kiállítás, valamint középkori fegyver kiállítás látható. A Szepesi vár és környéke 1993 óta az UNESCO Világörökség része.

The post Szepesi vár appeared first on Szlovakia utazas.

Slavín

jakab — Fri, 29 Jun 2012 21:28:17 +0000

Pozsony majdminden részéről látható gigiantikus háborús emlékmű egy a várra néző dombon, a Kis-Kárpátok lábánál található. 1957 – 1960 között épült a város felszabadítására emlékezve a Vörös Hadsereg álltal 1945 áprilisában, majd a felszabadítás 15. évfordulóján került átadásra. Az emlékmű fő jellemzője a lenyűgöző panoráma, valamint a lélegzetelállító kilátás, ami a városra nyílik innen. Pozsony egyik turisztikai látványossága közé tartozik. 1962-ben Nemzeti kultúrális örökséggé nyilvánították. Az emlékmű környéke kellemes sétákra nyújt lehetőséget, valamint több 20. századi szlovák szobrászművész munkai is megtekinthető.

The post Slavín appeared first on Szlovakia utazas.

Sztrecsény vára (Hrad Strečno)

jakab — Fri, 29 Jun 2012 18:30:36 +0000

Mindössze 7 km-re Zsolnától, a Vág folyó kanyarulatában, Sztrecsény (Strečno) település felett, egy magas sziklaormon, 420 m tengerszint feletti magasságban található a középkori Sztrecsény vára. A 14. század első felében, feltehetően egy régebbi vár alapjaira épült, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. Az eredetileg őrző várként épült erődítményt erős falakkal, tornyokkal és kapukkal látták el, így a Vágmente (Považie) legbiztonságosabb vára lett. Több tulajdonosa volt, egy ideig Csák Máté birtokolta, 1444-1469 között a Pongrácz család, majd a a Dersffy család és a 17.században Wesselényi Ferenc tulajdonában volt. A vár a 17. században menedéket nyújtott Thököly felkelőinek, ezért a császári csapatok megrongálták és lerombolták. A 20. század elején kezdték a vár felújítását, de a legnagyobb munkálatok az 1978-1993-as években voltak, hogy 1995-ben a nyilvánosság számára is elérhetővé tegyék. A leghíresebb történelmi alak, aki a várban valaha élt kétségtelenül Bosnyák Zsófia, Wesselényi Ferenc felesége. Jócselekedeteiért, valamint a szegények és betegek megsegítéséért a környékbeliek szentként tisztelték. 35 évesen, 1644-ben halt meg. Szinte érintetlen földi maradványaira a vár kriptájában találtak rá és a vágtapolcai (Teplička nad Váhom) templomba helyezték el. A várat 1970-ben műemlékké nyilvánították. Napjainkban a zsolnai Vágmenti Múzeum (Považské múzeum v Žiline) irányítása alá tartozik és jónéhány rendezvénnyel várja a látogatókat.

The post Sztrecsény vára (Hrad Strečno) appeared first on Szlovakia utazas.

Szent László piarista templom és kolostor (Piaristický kláštor a kostol sv.Ladislava)

jakab — Thu, 28 Jun 2012 18:42:51 +0000

Az 1702 és 1741 között épült kolostor egyike a nyitrai alsó városrész nevezetességeinek. A piarista rend (vagy másnéven a katolikus tanító szerzetesrend) képviselői 1698-ban kerültek a Nyitrai területekre, céljuk a szegény gyerekek nevelésére és tanítására irányult. Letelepedésük után, három évvel később fektették le kolostoruk alapkövét. A kolostor építése több szakaszban történt a barokk Szent László templommal egyidejűleg. A kolostor belső udvarát két részre osztja a templom központi hajója, melynek különlege dísze az 1750-ből való főoltár. A templom falain több gyönyörű festmény látlható, mint pl. Pribina templomának ábrázolása, Szent Cyril és Metód megérkezése a Nagy-Morva birodalomba, vagy a város modern kori történelméből- az első három szlovák püspök felszentelése Nyitrán 1921-ben.

The post Szent László piarista templom és kolostor (Piaristický kláštor a kostol sv.Ladislava) appeared first on Szlovakia utazas.

Synagóga

jakab — Thu, 28 Jun 2012 17:47:08 +0000

A zsinagóga a város értékes építészeti műemléke, a város központjában, a történelmi belvárosban található. Építése 1911 szeptemberében fejeződött be, és egészen 1982-ig a zsidó hitközösség, majd 1991 óta a mai napig Nyitra város tulajdona. A szakrális építmények egyik kiemelkedő példája, amely utánozza a bizánci és keleti építészet stílusjegyeit. A Jeruzsálemre néző csarnok közepén, a fő szentélyben található frigyszekrényben őrzik, a zsinagóga legértékesebb és legfontosabb tárgyát, a Tóra tekercseket. Az épület 2003-ban történő ünnepélyes megnyitásával a nyilvánosság számára, egy különleges hely jött létre, különböző kulturális események, kamarazenei koncertek, színházi előadások, kiállítások, irodalmi estek megvalósítására.

The post Synagóga appeared first on Szlovakia utazas.

Kistapolcsányi-kastély (Zámok Topoľčianky)

jakab — Thu, 28 Jun 2012 17:26:52 +0000

A település a Zsitva (Žitava) folyó völgyében, Nyitrától 36 km-re fekszik. Északnyugat felől a Tribecs-hegység (Tribeč), keletről pedig a Garammenti-Inóc vagy Újbányai-hegység (Pohronský Inovec) veszi körül. Kistapolcsány (Topoľčianky) északi részén található az óriási angolpark, amelybe festőien illeszkedik a monumentális klasszicista kastély. A régi várkastély történelmi épületének, amelly három részből állt, a kastély az egyik részét, a déli szárnyat alkotja. A klasszicista kastélyszárny fokozatosan múzeummá alakult. A kiállított tárgyak között a 16.-19. századból származó értékes antik bútorok és kiegészítők láthatók – festmények, órák, kerámiák, szőnyegek, keleti hímzett függönyök és fegyverek. A kastély látogatói az egyes szalonokban sétálva reneszánsz, barokk, rokokó és klasszikus bútorokat is találkozhatnak, valamint itt található az egyik legnagyobb kerámiagyűjtemény Szlovákiában. A kastély büszkesége a több mint 14-ezer kötetet tartalmazó könyvtár, melyet Keglevich János gróf alapított, és amely egyike az épségben fennmaradt néhány könyvtárnak Szlovákiában. A kápolna, amely a kastély északnyugati bástyájában található és 1662-ben épült, 1986 óta fontos zarándokhely. A kastélyt, az utolsó főúri család tulajdonosai, Habsburg József főherceg és felesége Auguszta főhercegnő (I. Ferenc József császár unokája) 1918 októberében hagyták el végleg.

The post Kistapolcsányi-kastély (Zámok Topoľčianky) appeared first on Szlovakia utazas.

A Szent Emmerám- püspöki székesegyház Nyitrán (Katedrála sv. Emeráma)

jakab — Thu, 28 Jun 2012 15:33:55 +0000

A székesegyház, amely Szent Emmerám püspök és vértanú nevét viseli, a legrégebbi egyházmegyei templom Szlovákiában. A püspök székhelye, a lelki élet központja és az egész egyházmegye jelképe. Történelmileg és építészetileg három templomból áll, és a nyitrai vár komplexum része. A székesegyház legrégebbi része a román stílusú templom, amelyet a 11. században építettek. Az eredetileg gótikus Felső templom 1333 és 1335 között épült. Három évszázaddal később hozzácsatolták az Alsó templomot, amellyel széles lépcsőház köti össze. Legértékesebb műemlékei közé tartozik az Alsó templom főoltára, amely Krisztus keresztről való levételét ábrázolja.

Nyitvatartás:

Nyári időszak (4.1. – 10.31.)	Vasárnap: 10.00-12.00 és 14.00-17.00 Munkanapokon: 9.00-12.00 és 13.00-18.00
Téli időszak (11.1 – 3.31.)	Vasárnap: 10.00-12.00 és 14.00-16.00 Munkanapokon:9.00-12.00 és 13.00-16.00

The post A Szent Emmerám- püspöki székesegyház Nyitrán (Katedrála sv. Emeráma) appeared first on Szlovakia utazas.

Bajmóci várkastély ( Zámok Bojnice)

jakab — Thu, 28 Jun 2012 12:29:38 +0000

Trencséntől (Trenčín) csupán 65 kilométerre keletre, a Nyitra folyó partján, a Privigyei (Prievidza) járásában, a város nyugati részén fekszik. Egyike a legrégebbi és egyben a legszebb váraknak nemcsak Szlovákiában, de Közép-Európában is. Az első írásos említés a bajmóci várról, amit egy középkori vár helyére építettek, az 1113-ból a zobori apátság levelében található. Az eredeti, fából készült várat a 13. században kővárrá építették át, a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Kázmér ispán leszármazottai. 1321-ig Csák Máté, majd halála után több híres nemesi család is birtokolta. A 14. és 15 században a Leustach nemesi család, Anjou Károly király várnagya, később pedig a Jolsvai bárói család mondhatta a magáénak. 1430-tól az itáliai származású Noffry család tulajdona volt, akik jelentős mértékben kibővítették és megerősítették. A Noffry família kihalása után, a 15. században Hunyadi Mátyás király tulajdonába került, aki törvénytelen fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta oda. Mátyás király halála után a Szapolyai főnemesi család szerezte meg a jelentős várbirtokot, akik egészen 1526-ig lakták. A mohácsi csata után kialakult belháborúban az uralkodó a Thurzó családnak adományozta, akik a török egyre gyakoribb portyázása elleni védekezésül jelentősen megerősítették falait. Megváltoztatták az épület jellegét is – a gótikus várat, reneszánsz kastéllyá építették át. A Thurzó család kihalása után a vár királyi birtok lett. 1644-ben III. Ferdinánd a Pálffy családnak adományozta, akik a 17. század második felében barokk stílusúvá változtatták. Az utolsó nemesi tulajdonos – gróf Pálffy János 1889-1910 között a francia várkastélyok mintájára nagymértékű átalakításokat végzett Bajmóc várán. Ennek köszönhetően nyerte el jelenlegi formáját és megjelenését – mint romantikus várkastély. A Pálffy család tulajdona 1939-ig volt, amikor a várkastélyt és a hozzá tartozó birtokot a cipőgyáros Baťa vette meg. A második világháború után állami tulajdon lett. A várban 1950 óta a Művészettörténeti Múzeum kiállítása látható, amely a Szlovák Nemzeti Múzeum része. A kiállítási tárgyak között a 19. és a 20. század fordulójából származó eredeti berendezések, korabeli bútorok, különböző európai festők festményei, fegyverek és műtárgyak láthatók. A várkastély megtekintése során érdemes meglátogatni a vár alatt húzódó cseppkőbarlangot, amely a 26 m mély várkúttal van összekötve. A kastély parkjában található Mátyás király híres, több mint 600 éves és 12,5 méter átmérőjű bajmóci hársfája, valamint az állatkert melyben ritka, egzotikus állatok is láthatók.

SZÁLLÁS BAJMÓCON

The post Bajmóci várkastély ( Zámok Bojnice) appeared first on Szlovakia utazas.

Zólyom vára (Hrad Zvolen)

jakab — Thu, 28 Jun 2012 11:34:15 +0000

A Garam (Hron) és Szalatnya (Slatina) folyók találkozásánál lévő terület jelentős szerepet játszott a korai feudális magyar uralkodók körében. Ezen a részen, a zólyomi vármegyében alakult ki az egyik legrégebbi és területileg legnagyobb politikai egység, melynek központja eredetileg a 12. században egy meredek sziklafalon épült Pusztavárban volt. Rossz megközelíthetősége azonban azt eredményezte, hogy I. Lajos király 1360-ban egy új gótikus–reneszánsz kastély felépítésére adott parancsot, melyet az olasz várkastélyok mintájára építettek. Eredetileg a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. A várkastély szabályos téglalap alaprajzú, négy szárnya a központi udvar köré épült. Egyik legfontosabb építészeti eleme a várkápolna, amely eredetileg kétszintes volt és külön bejárattal rendelkezett. A 15. és 16. századfordulóján a várkastély átalakítására került sor, melyet akkori tulajdonosa Thurzó János a dúsgazdag Thurzó főnemesi család tagja finanszírozott. Később, a közelgő török támadások veszélye miatt, melyek elsősorban a gazdag bányavárosokat fenyegették, újabb átalakításokra került sor. Egy új emeletet építettek a kastélyra, egy külső várfallal, négy bástyával, ágyúlőrésekkel és egy hatalmas olaszbástyával erősítették meg a védőrendszerét. Ebben az időszakában szerezte meg a Balassa család, akiknek tagjaként 1554-ben itt született meg Balassi Bálint, a korszak legnagyobb magyar reneszánsz költője. A 17. században többször is gazdát cserélt (1605-ben Bocskai, 1619-ben Bethlen Gábor, 1644-ben I. Rákóczi György tulajdonában volt). 1620-ban egy évig itt őrizték a Szent Koronát. A 18.században, amikor az Eszterházy család tulajdonába tartozott többször átépítették. Miután a vármegye székhely Zólyomból Besztercebányára került elvesztette korábbi jelentőségét. Történelmi, művészeti és építészeti értéke miatt nemzeti kulturális örökséggé nyilvánították. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria álandó kiállításai színhelyeként szolgál. A kastély kápolnája istentiszteletek helyszíne, a lovagterem pedig házasságkötő teremként szolgál.

The post Zólyom vára (Hrad Zvolen) appeared first on Szlovakia utazas.

Fülek vára (Fiľakovský hrad)

jakab — Sat, 23 Jun 2012 14:02:10 +0000

A részben felújított vár romjai Szlovákia déli részén, a Losonci (Lučenec) járásban, az Ipolymente régióban, mindössze 15 km-re a magyar határtól, Fülek (Fiľakovo) város felett található. A kővár, amely ellenállt a tatárjárásnak a 13. században, egy 60 m magas sziklán áll. Az első írásos említés a várról 1242-ből származik. Történelme összekapcsolódik jó néhány neves személyiséggel az Osztrák – Magyar Monarchia idejéből. A vár urai között voltak többek közt IV. Béla, Erzsébet királyné, Csák Máté, Mátyás király és Wesselényi Ferenc is. A várat 1554-ben elfoglalták a törökök és egészen 1593-ig, megszállásuk alatt tartották. 1682-ben Thököly Imre lázadó seregei foglalták el. A harcokban a vár leégett és a város elpusztult. Azóta romokban hever. A város 1993-ban részben felújította és 1993-ban megnyitotta a nagyközönség számára is.

The post Fülek vára (Fiľakovský hrad) appeared first on Szlovakia utazas.